Hogyan kell érteni, hogy a gomba a köröm eltelt
Ha meg akarja ön hallani, elmondom.
Kövesd a blogot
Tudják felőlem elegen! Ha nem restell ön vele vesződni. Mikor húsz éves suhancz voltam, elmentem szerencsét keresni a tengerre; beálltam egy trieszti gőzösre fütőlegénynek.
Braziliába mentünk lisztteherrel. Utunk odáig szerencsés volt; visszajövet megrakodtunk kávéval, gyapottal.
Az egyenlitőn innen útba kapott bennünket egy tornadó, gépünket tönkre tette, árboczainkat letördelte, a hajót egy zátonyra verte s ott elsülyeszté. Egy része az utazóknak a dereglyén menekült odább; nem messze mentek, midőn a dereglye elsülyedt, s mind belefult a vízbe.
Ezt teszi a fogamzásgátló a testeddel
A másik rész a tört hajó roncsából tákolt össze egy tutajt, s annak a hátán bizta magát a tengerre. Ezen a tutajon voltam én is. Harminczkilenczen voltunk együtt; köztünk a hajóskapitány, a kormányos, azután egy rio-janeiroi fiatal kereskedő, feleségével és egy kis három esztendős fiával. Több asszony és gyermek nem is volt velünk; mert a többiek a dereglyébe furakodtak, vesztükre. Hamar végeztek.
Levált a lábköröm: megoldás a problémára
A harminczkilencz közül kilenczedmagammal szabadultam meg. Bár ne szabadultam volna! Hajók mentek el mellettünk a láthatáron, a mik nem vettek bennünket észre. Akkor szélcsend állt be, s mi mozdulatlanul oda voltunk szegezve a sík tengerhez, egy csepp ivóviz, egy harapásnyi eledel nélkül.
Tizen már meghaltak éhen, ragályban.
Kalapba dobtuk neveinket, az ártatlanságra, a gyermekre biztuk, hogy huzza ki a nevet. Sokszor, mikor végig álmodom azt, egész odáig, a hol a szerencsétlen anya hogyan kell érteni valamennyiünket, hogy soha ne legyen nyugalmunk e rettentő vendégség után, kiugrom ágyamból, s nekifutok az erdőnek és várom, hogy mikor változom át farkassá?
Az jó volna nekem. A végitélet napján hogy fog egy csontváz sorba járni és elrabolt hogyan kell érteni huszonhét embertől visszakövetelni!
MÁSODIK RÉSZ.
A megevett emberhús-darab odabenn éhezik! Nem láthatok meg egy piros pozsgás gyermeket a nélkül, hogy eszembe ne jutna: hejh, milyen harapás esnék ennek a kövér vállába.
Ha pedig egy nyávadt, beteges kölyket látok, épen elfog a düh: hát ennek miért kell élni? Azután összeborzadt és felállt; keblébe dugta mind a két kezét. Kis vártatva nagyot sóhajtott s így szólt: — Már most mondja meg ön, uram, hol van ennek a bajnak a számára templom, hol patika?
Úton az integritás felé
Elmondtam a papnak, az meghagyott vele, hogy bőjtöljek, vezekeljek; elmondtam a doktornak, az azt mondta, ne igyam pálinkát s vegyek köppölyt. Nem ér az semmit, az még rosszabbá teszi a dolgom. Házasodjál meg.
Szaffrán meglepetve nézett urára s gyönge villanata a mosolynak jelent meg arczán. Talán ha saját gyermekeim lennének, elmulnék tőlem az iszonyat a gyermekek irányában. Elébb a betevő falatról kell gondoskodni.
Te szorgalmas, értelmes munkás vagy. Én tégedet már régen akartalak előmozditani tárnalegénynyé; csak arra vártam, hogy megnősülj. Nálam elv, hogy nagyobb fizetésekre csak nősülteket alkalmazok. Tapasztaltam hogy ha nőtlen legényt juttattam jobb fizetésbe, az rendesen a fölösleg által elkorhelyedett, iszákos lett. A nős munkásban pedig jobban lehet bizni.
ELSŐ RÉSZ.
Nem is olyan könnyen hagyja el a helyét. Hát gondold meg a dolgot. A mely vasárnap bejelented nálam, hogy ma fognak kihirdetni a templomban a mátkáddal, az arra következő hétfőn, mint tárnalegény fogsz működni a tárnában, s külön házat kapsz lakásul.
A munkás arczán egyszerre végigcsordult a köny. Leesett térdre Iván lábaihoz s annak térdeit átkarolva, zokogott s érthetetlen hangokat fuldoklott közötte.